Ugrás a tartalomra

2024-12-08 17:00 Kisterem

Lábujjhegyen – Zenéről és táncról, párban

Megyeri Léna - Bősze Ádám

2024-12-08 19:00 Nagyterem

Budapesti bemutató - Tűzmadár

Székesfehérvári Balett Színház

Verkbunkbánat reménnyel

A hazatérés reményében háborúba induló magyar katonák, őket sirató anyák, hazaváró szeretők keserédes hangulatát sűríti új bemutatójába a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes. Jelzésszerű színházi elemekkel tűzdelt, egyszerű folklórműsor a javából, amely a száz évvel ezelőtt véget ért világégésre emlékeztet, a valós népéletből merítkezik - ettől teljesen hiteles. A Vágják az erdei utat... című előadás ízig-vérig a miénk.

 

Gyergyó vidékén mulatságba érkezik a behívólevél, a legények szinte büszkék, hogy rájuk is számít a haza, derűlátón búcsúznak, hisz úgyis visszatérnek. A Küküllő mentén is megkezdődik a toborzás, a lassú legényest itt a gyors követi még akkor is, ha Fazakas Levente és a kétszólamban éneklő leánytánckar a Vágják az erdei utat, viszik a magyar fiúkat kezdetű dalban arról szól,  hogy kit lefelé, kit felfelé, senkit se hazája felé. A magyar, román, cigány összetételű Küküllő mentén örömben és a bánatban is együtt él a közösség, ezt mutatja be a tájegység színes tánchagyományát felelevenítő összeállítás, amelyből természetes módon vezet át a rendező Észak-Mezőségre, és ördöngösfüzesi ritka magyarral fűzi tovább a verbuválás történetét. A Szabad élet, szabad madár, szabad az, ki szabadon jár... dalsorokra a férfi lassú tánc olyan belső tartását hozzák, amihez nem kell magyarázat, a helyzet adott: el kell válni az otthontól. 

Mintegy ellenpontként jelenik meg a huszárosan színre lépő toborzótiszt (Melles Endre), aki ellenvetést nem tűrően állítja sorba a széki, kalotaszegi, mezőségi, gyimesi, sóvidéki besorozottakat. Eskütétel, néhány akkord a himnuszból, és máris masírozik fél Erdély. 

Furulyaszó mellett felvételről halljuk Berecz András gyergyói keservesét: Sirass édesanyám..., de a rendező nem hagyja eluralkodni a búbánatos hangulatot, a lányok kaszárnyaéneke után nagysajói vidám tánccal oldja a feszültséget. Röpülnek a bársonyszoknyák - a helyi viselet jellegzetessége -, együtt mulatnak magyarok és románok, a jártatóban lassul a ritmus, mintha előrevetítené, hogy itt valami történik. Átmenet a háborús hangulatból a menekülésbe. Bukovinai székelyek keresik hazájukat. 

 Vágják az erdei utat... megtalálta helyét az együttes küldetésében, Fazakas Levente zenei szerkesztése pedig méltó társ ebben a munkában, Erőss Judit énekével mindenben ráerősít erre. 

Nem visszük túlzásba, ha azt állítjuk, a tánckar jelenlegi állása szerint a társulat a legjobbat hozta ki magából, nemcsak az előadás üzenete, látványa miatt, hanem a néptánc színpadon megjeleníthető autentikusságában is. Enélkül nem lenne hiteles a produkció, nem képviselné azt, amire hivatott.

Fekete Réka, Háromszék Független Napilap  

KIM NKA Millenaris Eisberg