Tánc, az identitás útján
Egy igazán varázslatos és magával ragadó táncszínházi élményt kínál fiataloknak és idősebbeknek egyaránt az Akram Khan Company Chotto Desh című előadása, mely április 26-án és 27-én tekinthető meg a Budapest Táncfesztivál keretében, a Nemzeti Táncszínházban. Az igazán személyes történetről, az előadás világhírű alkotója, Akram Khan mesélt.
Fotó: Max-Barnett
Az Akram Khan Company 2000-ben alakult. Milyen jellegzetességei vannak az együttesnek? Hogyan fogalmazná meg az Akram Khan Company identitását, kulturális és társadalmi sokszínűségét?
Az AKC két dolog egyvelegéből született. Az egyik egy korai tanulási folyamat volt, amikor a kathak nevű klasszikus, indiai tánccal ismerkedtem, a másik pedig egy mozgásnyelv, mely magától alakult ki, amikor kamaszként a kortárs tánccal találkoztam. Az elképzelés a kezdetektől fogva világos volt: tanulni és alkotni a legjobb művészekkel való együttműködésen keresztül, minden stílusban. A vezérelvek mindig is egyszerűek voltak: kockáztassunk, gondolkodjunk nagyban és merészen, fogadjuk el az ismeretlent, maradjunk hűek a művészi integritáshoz, és meséljünk el olyan történeteket a táncon keresztül, amelyek magával ragadóak és egyben relevánsak is.
Korábban Peter Brookkal is dolgozott együtt. Mitől tudja önt igazán inspirálni egy másik alkotó?
Az, hogy fiatalon Peter Brookkal dolgoztam, nagy hatással volt rám, és ez az élmény továbbra is formálja a történetmesélésről és a mozgásról való gondolkodásomat. Folyamatosan inspirálnak azok a művészek, akikkel együtt dolgozom.
A Chotto Desh című darab egy fiú álmait és emlékeit meséli el, Nagy-Britanniától Bangladesig. El lehet egy ennyire személyes történetet el lehet engedni, és kívülről nézni, hogy más táncolja el a színpadon?
A DESH adaptációjában Sue Buckmaster és a csapat szoros együttműködésben azon dolgozott a táncosokkal, hogy a testükön keresztül keltsék életre a történetemet. Arról szólt, hogy átformáljuk a tapasztalataimat úgy, hogy rajtuk keresztül keljenek életre. Egyszerre szerénységre intő és inspiráló látni a koreográfia különböző értelmezéseit.
Az előadás címében szereplő desh kifejezés számos jelentéssel rendelkezik, és végigkíséri az ön alkotói pályáját. Mit jelent önnek a desh kifejezés?
A DESH bengáliul "hazát" vagy "országot" jelent. Számomra ez az identitásról és a hovatartozásról szól, és ezekkel fiatalabb koromban sokat küzdöttem. A megértés keresése nemcsak a DESH mint produkció, hanem az egész gyermekkorom és művészi pályafutásom során állandó szál volt. Még most is alakítja az elmesélt történeteimet.
A Chotto Desh című családi előadást a világ számos pontján bemutatták már. Mi a tapasztalata, kultúránként, országonként máshogy hat a vizuálisan és mondandójában is gazdag az előadás a nézőkre?
A témák univerzálisak, és csodálatos látni, hogy a világ minden táján a gyerekek a maguk egyéni módján hogyan kapcsolódnak a Chotto Desh-hez. Bárhol is adják elő, mindig találnak valamit, ami rezonál velük, ez teszi a művet olyan különlegessé. Az én történetem csak egy része ennek, de ha valamit kivált bennük - legyen az kíváncsiság, álmodozás, vagy akár csak egy pillanatnyi öröm -, ez számít igazán.
"A táncnak arról kell szólnia, hogy ünnepeljük testünk jelentőségét, és emlékezzünk arra, hogy nélküle nem tudunk újra kapcsolatba lépni a környezetünkkel" - mondta korábban. 2018-ban fejezte be táncművészi pályafutását. Máig napi szinten táncol? Alkotóként máshogy tekint a táncművészet erejére, jelentőségére?
Úgy érzem, hogy a tánccal való kapcsolatom folyamatosan fejlődik, de most apaként, fiúként és férjként jobban kötődöm hozzá mint valaha. Az identitásomhoz, a szeretteimhez és a világhoz való sokkal mélyebb kapcsolódásom egyik módjává vált.
Az Akram Khan Company először látogat Magyarországra. Mit üzen a magyar közönségnek? Kiknek ajánlja a darabot?
Nagyon izgatott vagyok, hogy ilyen hosszú idő után előadhatom a Chotto Desh-t Magyarországon. A magyar közönségünk mindig melegszívű és hálás. Azt hiszem, Sue-val együtt azt reméljük, hogy a családok azonosulni tudnak vele, és mindannyian találnak valami értékeset a történetben.
Tompa Diána
Fotó: Camilla Greenwell
