Lábujjhegyen - Nők a balettben

Új rovatunkban Megyeri Léna tánckritikus és Bősze Ádám zenetörténész segítségével tánc-és zenetörténeti kulisszatitkok és rejtélyek nyomába eredünk. Aki további érdekességekre kíváncsi, az tartson velünk november 15-én a Lábujjhegyen - Zenéről és táncról, párban című előadás-sorozat második alkalmán. 

Nők a balettben

Tudta, hogy a XVIII. században a csekély fizetség ellenére is népszerű volt a nők körében a táncos pálya? Cikkünkből kiderül, miért. 

A rivális királynők - Händellel Londonban alcímű est tánctörténeti főszereplői, Marie Sallé és Marie-Anne de Camargo - a korszak sztárjai -, akik olyannyira közkedveltek és híresek voltak, hogy még Voltaire is írt róluk verset. Ők ketten azok, akik megreformálták a XVIII. század elején a táncművészetet, hiszen XIV. Lajos korában még ritkán szerepeltek nők a balettelőadásokban, ha mégis felléphettek, erősen háttérbe szorultak a férfi táncosok mellett. 

Habár Marie Sallé és Marie-Anne de Camargo is francia származású volt, de gyakran felléptek Angliában, ahol a korban virágzásnak indult a balettművészet (ekkor már nem kizárólag Franciaország volt a táncélet központja). 

A XVIII. században kevéssé becsülték meg anyagilag a táncosnőket, ezért sokszor különböző gazdag férfiak kitartottjaiként éltek, ahogy Camargo is, akinek botrányoktól nem volt mentes a magánélete. Ennek ellenére a korban mégis közkedvelt volt a nők körében a táncos pálya, hisz így kizárólag az állam alá tartoztak, és nem az apjuk vagy a férjük fennhatósága alá.

Míg Marie Sallé törékeny, finom és kecses mozgású művész volt, addig Camargo inkább a virtuozitásáról vált ismertté, aki azért, hogy jobban látszódjon különleges lábmunkája, rövidebb szoknyát viselt, mint ami a korban természetesnek és elfogadottnak számított, ezért mindenki azt találgatta, visel-e alsóneműt. 

Szöveg: Megyeri Léna

Szerkesztette: Tompa Diána

Marie Sallé - metszet

Marie-Anne de Camargo, forrás: www.britannica.com