A produkció a Nemzeti Táncszínház felkérésére készült Az Ezeregyéjszaka legszebb meséi című gyermekelőadás bemutatója után, felnőttek részére. Az előadást Pier Paolo Pasolini azonos című játékfilmje inspirálta. Az eredeti zenét Philippe Héritier, svájci zeneszerző komponálta kortárs és keleti zenei motívumok ötvözéséből.
Egy mágikus álom története, amelyben a vágy és az erotika dominál. Az Ezeregyéjszaka meséinek történetein keresztül átélhetjük a felnőtté válás megpróbáltatásait és a felnőtt léttől való félelmeket. A történetekben csodák történnek meg: bármi, még a halál is visszafordítható, sőt, élő és élettelen között sem éles a határ. „…minden életkorban keressük és minden életkorban meg is találunk valamit az élet értelméből…”
(Bruno Bettelheim)
Fotó: Dusa Gábor
Táncolják a Bozsik Yvette Társulat táncosai
Zene: Philippe Héritier
Látvány: Vati Tamás, Iványi Marcell · Jelmez: Juristovszky Sosa
Fény: Pető József
Kreatív producer: Iványi Marcell
Koreográfus: Bozsik Yvette
Az előadás a Bozsik Yvette Társulat és a Nemzeti Táncszínház közös produkciója.
Az előadás időtartama: 50 perc . Jegyárak: 2 600 Ft, 2 300 Ft
Ha szereted a táncot, érdekelnek a különféle táncos műfajok és szeretnél végre bepillantani a kulisszák mögé, vagy akár a tánctudásod is próbára tennéd, akkor végre eljött a Te időd. A Nemzeti Táncszínház ebben az évben is megrendezi minden érdeklődő számára Beavató Táncszínházi Táborát 2012. június 18-21. között. Kiváló táncművészek ismertetik a különféle táncstílusokat, izgalmas előadásokat hallgathatsz meg, és még a hajdani Várszínház titkaival is megismerkedhetsz programjainkon. Mindened a tánc? Jelentkezz most!
Bővebben...
Ruhák mezőgazdasági fóliából, tűzzsonglőrök, tánc és tánchoz kötődő kiállítások – ezt kínálja a Nemzeti Táncszínház a Múzeumok Éjszakáján. A színház június 16-án immár negyedik alkalommal csatlakozik a nagyszabású programsorozathoz.
Bővebben...
Lippai Andrea, Bánhidi Petra és Josip Bartulovic
Mi is lehetne más e téma, mint az örök érvényű Szerelem, mely olykor rendkívül bonyolult helyzeteket teremt, de ha akarjuk, ha nem, mindig ez irányítja életünk sorsának alakulását. A Férfi viszonya a Női princípiumokkal megfejthetetlen és örökké titokzatos marad. Boldogságunk, szomorúságunk, örömeink szép emlékei elevenednek fel két műfaj különleges keveredésében: a Flamenco és az Argentin tangó táncainak és zenéinek kereszttüzében, olyan művészek előadásában, akik a műfaj kiválóságai hazánkban.
Bővebben...
– balett két részben –
A „Rózsaszínház” olyan táncszínház, amelyet Maurice Chevalier, Edith Piaf, Gilbert Bécaud és Jaques Brel örökbecsű sanzonjai ragyognak be. E kedvelt és közismert darabok Jef – a csavargó – szemével láttatják a halhatatlan sanzonénekeseket, olykor nosztalgikus kicsengéssel, teli édesbús melankóliával, de nem nélkülözve az öniróniát sem.
Bővebben...
A Honvéd Táncszínház műsorában a soknemzetiségű Osztrák-Magyar Monarchia népeinek színes, hagyományos szokásait, virtuóz táncait, gazdag viselet-kultúráját, máig kiapadhatatlan folklórkincsét mutatja be, párhuzamosan felvillantva a főúri báli élet egyes pillanatait is.
Bővebben...
Ez a Liliomfi nem az a Liliomfi. Ez a Liliomfi más. Forradalmár? Művész? Széltoló? A mi Liliomfink az alkotás erejével változtatja meg a világot. Abban hisz, hogy darabjaira hullott életünkből egy szebb, boldogabb, élhetőbb és szerelmesebb valóság teremthető.
Bővebben...
„
Kalandra fel Ritmusországba, hol taktusra jár a gyerekek keze, feje, lába! Tititá, tátiti, gyertek velünk játszani! Itt minden kipróbálható, fazék, födő, fakanál megszólaltatható! Hallasd a hangod, dobogjon a lábod, üsd össze a tenyered, soha meg nem bánod!” – így szól a kikiáltó, aki nem más, mint Novák Péter, az előadás főszereplője, mozgatója, ceremóniamestere. Segítőtársai a sokféle hangszeren muzsikáló zenészek, valamint egy ördöngös, fürge lábú táncos pár. A gyerekek nem csak szemlélői, hanem résztvevői is az előadásnak, melyben kiderül, mi mindenből születhet zene, és hogy együtt énekelni, táncolni jó.
Bővebben...
Az 1841-ben bemutatott Giselle talán az egyetlen romantikus balett, amelyet a világ minden jelentős balettszínpadán még ma is játszanak. A balett témája egy német mondából származik: a villik esküvőjük előtt meghalt menyasszonyok, akik nem tudnak megnyugodni, amíg nem táncolják el az el nem táncolt táncaikat. Éjfélkor kikelnek sírjukból és kísértetként lebegnek a holdsütötte völgyekben, útkereszteződéseknél várnak a fiatalemberekre, és jaj annak, akit sikerül táncba csalniuk, azt irgalmatlanul halálra táncoltatják!
Mai szemmel nézve a történetet, akár Stephen King is írhatta volna.
Bővebben...
Április 29-én, a Tánc Világnapján adták át a Magyar Táncművészek Szövetségének szakmai díjait, valamint az Imre Zoltán Alapítvány díját a Művészetek Palotája Fesztivál Színházában. A gálaest, amely egyben a Budapest Táncfesztivál záróeseménye volt, a 2011-ben díjat nyert művészek és alkotók produkcióiból adott ízelítőt. Az estet Mihályi Gábor, Harangozó-és EuroPas-díjas táncművész-koreográfus rendezte.
Bővebben...
Táncművészetről szóló kiállítás megnyitójával és a torinói Compagnia EgriBiancoDanza vendégszereplésével kezdődik április 24-én a Budapest Táncfesztivál. A nyitónap eseményei a Nemzeti Táncszínházban lesznek, a további napokon azonban két helyszínen zajlik a fesztivál: a Nemzeti Táncszínházban és a Művészetek Palotája Fesztivál Színházában.
Bővebben...
Április 24-én nyitja meg kapuit az idei Budapest Táncfesztivál. A rendezvényen tartja új darabjának bemutatóját a Gangaray Dance Company. A Mein Kleiner Blumengarten premierje április 25-én lesz a Nemzeti Táncszínházban.
Bővebben...
